Örök kérdés. Szeretjük azt állítani, hogy nincs semmi értelme, míg máskor arról diskurálunk, hogy bizonyos dolgokat érdemes az agyunkba „égetni”. De vajon melyik a jobb megoldás, ha lehet egyáltalán általánosítani: a logikai megértés, vagy inkább egyes fordulatok, szituációk betanulása?
A kérdés már csak azért is felmerül, látszólagos evidenciái ellenére, mert ma már nem ritka, hogy egyes oktatók tökéletesen elvetik a szó szerinti tanulás „intézményét”, s rendre a végiggondolást, az azonnali megértést, az elemző tanulást részesítik kizárólagos módon előnyben,
Alapvetően igazuk van, hiszen abban az esetben, ha nem teszünk mást, mint betanulunk valami olyat, amiről lényegében sem tudjuk, hogy micsoda adunk a miegymásnak egy nagy pofont. Ettől függetlenül azonban nincs igaza annak, aki úgy véli, nem érdemes bizonyos (akár a szóbeli nyelvhasználatban is alkalmazott elemeket) szó szerinti formában megtanulni, mert szinte mindig eljön az idő, amikor hasznunkra válik, hogy tudunk hová fordulni ötletért.
Tudományos vizsgálatok is igazolják, melyek egy részét Cambridge-ben végezték, hogy a magolásnak nevezett technika azért hasznos, amennyiben azt mértékkel alkalmazza a tanuló, mert az agyban történő tárolás közben idővel végbemegy a megértés folyamata, mely lehet akár Heureka-jellegű, de lassan bekövetkező is, ám ettől függetlenül az esetek többségében végbemegy.
Szereted inkább szép lassan megérteni a tanultakat? Ha nálad így működik, akkor ne tedd másképp.
Szereted nagy fordulaton járatni a memóriádat, és később szelektálni, elemezni? Neked is igazad van, ha ez a bevált technikád.
Egy a lényeg: a magolás önmagában többnyire haszontalan, de ha nyitott vagy arra, hogy a fejedben tárolt információkat a kellő időben előkapd, esetleg szép lassan képezz ott belül egy hatalmas, összefüggő hálózatot a meglévő információk alapalján, akkor hajrá!
A nyelvtanulás nem lóverseny, ahogyan Monopolynak sem különösen nevezhetnénk.
Járd a saját utad a saját bevált módszereid szerint!
