Nagyon sokan azzal rontják e már a kezdeti lépéseket, hogy egész egyszerűen ráfeszülnek arra, amit csinálnak, jelen esetben az angol nyelvtanulásra. Feszengve pedig nem lehet hatékony az ember, hiszen a nyelvtanulás minden egyes lépése valamiféle olyan kötelezettségnek tűnik, amely inkább hátráltat az eredmények gyors és hatékony elérésében, mintsem inspirál.
A kezdeti izgalmakat nehézségekké alakíthatja a félelem, vagy nevezzük akárhogy is azt az érzést, ami leblokkolja a tanulni vágyót. Igazából nem is félelemről van szó, hanem egy alapvetően teljesen természetesen megfelelési vágytól, mely nagyon könnyen kényszerbe fordulhat át. Ha már ott tartasz, hogy szellemi értelemben véve ostorral vered magad, hogy ma is tanulj valamit és azt valóban hatékonyan tett, akkor érdemes lehet megállni egy pillanatra és számot vetni az eddigiekkel.
A legtöbb olyan ember, aki sok idegennyelvet beszél, rendre arról beszél, hogy odafigyelve és stratégikusan, de mégiscsak játszva sajátította el a tudását. Az igazán jó megoldásokat felhasználó nyelvtanuló tehát nem feszeng azon, hogy sikerül-e jól haladnia, hanem csak halad, s teszi ezt a legnagyobb nyugalommal.
Ehhez persze az is kell, hogy ne a nyelvvizsga előtt fél évvel döbbenj rá, hogy tanulnod kell, mert akkor minden leszel, csak nyugodt nem.
Angolul megtanulni egy nagyon hatékony középszinten viszonylag hamar lehetséges, ha te is akarod a dolgot. Az angollal nap mint nap szembetalálkozunk, szinte nincs olyan terület, ahol legalább egy kis angol ne fordulna elő. Ez sokat segít, hiszen rengeteg szó ragadhat az emberre úgy, hogy talán fel sem fogja: egy kis tanulás volt. Sok kicsi pedig sokra megy.
Mi a lényeg tehát? A higgadtság és a nyugalom. Hagyj magadnak időt mindenre és ne őrlődj abban, hogy neked most meg kell tanulnod a szabályokat és le kell vizsgáznod. Fogd fel egy izgalmas játékként az egészet! Fel sem tűnik majd, hogy milyen sokat tanulsz egészen rövid idő alatt; a nyelvtanulás pedig az életed részévé válik!
